Zalaegerszegi Csuti Antal Hydrocomp Sport Klub

SUNDAY, OCTOBER 25, 2009


Harmadik forduló!



Egyik szemünk sír, a másik nevet, de lehet, hogy ez ma estére fordítva lesz. Szóval, mint láthattátok a férficsapat kikapott (igaz, hogy csak minimális arányban) Grúzia ellen, Almási Zoli vesztett, a többiek remiztek Tamás bátyja most először az alapcsapatot küldte harcba (vagy csak egyszerűen elfelejtette leadni az összeállítást – na ez rossz vicc, ő ilyet nem csinál, ám a múltban, a 80-as években tényleg volt olyan kapitány, aki ezt – nyilván nem szándékosan – de elkövette). Vagyis lényegében mindegy, hogy 4:0-ra, vagy 2,5-1,5-re kap ki a csapat, a lényeg, hogy a zord bíró bevési a táblázatba a nulla pontot. Amúgy ezt azért személy szerint igazságtalannak is tartom, szerintem jobb volt a „régi rendszer”, vagyis az úgynevezett olimpiai pontszámítás. Legalábbis, ha a magyar sakkozás régi nagy sikereire gondolok, azokat mind azzal a pontszámítással értük el. Na, de ma sem lesz könnyű Tamáséknak, hiszen Csehország az ellenfél (1993 óta nem mondhatjuk, hogy „jönnek a csehszlovákok”, mert elváltak a szlovákoktól). Furcsa dolog ez a Csehország sakkilag. A kapitány évek óta  Michal Konopka, aki egykoron a klubunkat erősítette. Mesélte egyszer régebben, hogy ő mosdatja Navarát, mert szegény srác bár 2700-as játékos, attól még autista (Károlyi Tibi, aki a múlt héten Csillebércen vendégoktatott, ő mondta, hogy Magnus Carlsen is autista. Talán el tudnátok intézni, a legjobb az lenne, ha szólnátok Kiss Ambrus úrnak, hogy én is autista legyek! És onnan már csak egy ugrás a 2700…Na jó, hol van az a 2580 – arra már van szponzor, aki fizetne nekem 1.000 000 ft-ot, de valahogy nem akar összejönni a dolog.) Aztán az is lehet persze, hogy valamit félreértettem, mert a német tudásom azért nem éri el a göthei mércét… Azért a legutóbbi világversenyeken nagyon furcsa eredmények voltak a csehek ellen, de általában mi győztünk azért.

 

A csajok viszont kiettek magu(n)kért és győztek! A románok elleni zakó után a hollandoknál lehetett volna könnyebb ellenfelet is kapni, de nem panaszkodhatunk így utólag. Amúgy 2004-ben esett meg, Calviában, az olimpián, hogy az ötödik helyen állt a női csapat és a Hollandia ellen elszenvedett 2:1-es vereség ellenére csodával határos módon csak a hatodik helyre csúsztunk vissza. És az bizony a hivatalos nómenklatúra szerint fizetett fejenként kb. 1 millát (olimpiai pontszerző hely). De ma a csajoknak is fel kell kötniük a (mit is?, szóval a) tangát! Hiszen Oroszország az ellenfél, nehéz ügy. Emlékszem, 2007-ben a görögországi EB-n fantasztikus 4 remit értünk el (nagy keservesen) az orosz csajokkal szemben. Dohojan nagyon dühös volt, éppenhogy csak aláfirkantotta az eredményjelentő lapot, dühös pillantást vetett rám és elfutott. Szegény Dohojan, egykor Kaszparov szekundánsa volt, most meg női kapitány lett…Visszaemlékszem, 1986-ban az eddig legeslegjobban megrendezett (Dubai volt a házigazda) sakkolimpián Hazai Laci kérdezte tőlem, hogy nem is érti, hogy bírom a szekundálást (Tompa János volt a kapitány) a női csapat mellett, miközben Laci büszkén mondta, hogy ő meg Sax Gyula szekundánsa. Aztán telnek ugye az évek, a 3 darab Polgár-nővér és 1 darab Mádl Ildikó összeállítású csapattal 1990-ben aranyérmes lett a banda (halkan jegyzem meg, hogy mi is aranyat szereztünk 1988-ban ugyanazzal a csapattal, Tompa ismételt kapitányságával és ismét én voltam a szekundáns) és Hazai Laci az elért kiváló edzői munkáért a kitüntető mesteredzői címet kapta meg.  O tempora, o mores…

 

Na de a francba is! Ha ilyen öreg ember ír egy blogot, mint én, nos az mindig azzal végződik, hogy az illető a saját régi emlékeit kezdi el sorolni (jobb esetben), rosszabb esetben meg a műtétjéről beszél…

 

Szóval kanyarodjunk vissza 2009-be! Különben is, Ti még biztosan most durmoltok a paplan alatt, én már (nem vicc!) reggel 7-től skype-os edzést tartottam egy MGKSI-s (a továbbiakban Maróczy Géza Központi Sakkiskola) nebulónak. Egy vidéki versenyen játszik és az edzője ellen kellett felkészítenem. Hálátlan feladat, az igaz, viszont én is elég aljas vagyok!

 

Ja és a tegnapi snellversenyt (szintén Kőbánya Kupa és egyben Magyar Országos Villámbajnokság) Bánusz Tamás nyerte, aki hosszú évekig bírta-tűrte a Nagykanizsa csapatát, de aztán győzött a  józan ész és átment a Pécsbe játszani, csakúgy, mint Horváth Petya, aki félig-meddig fürdőbelépőt ígért nekem Harkányra. Tényleg, a Harkány már itt kopogtat az ajtón, november 26-án kezdődik. Lent leszek a kölkökkel (az MGKSI-sekkel), de játszani nagy marhaság volna szerintem. Mit gondoltok erről? Délelőtt 4-5 órát készíteni a gyerekeket, aztán meg játszani mondjuk Erdős Viktor ellen feketével, hát az nem nagy élvezet. Viszont lehetne egy kis lóvét keresni vele pluszban. Dilemma.

 

Na, megyek lassan a regionális iskolába tanítani (nagy megtiszteltetés, hogy olyan ifjú kiválóságok járnak oda, mint pl. Bea Boglárka, Kabai Zsuzsi, Juhász Kristóf (Csuti) és Juhász Ármin az öccse – ők egyúttal mind Maróczy-sok is). Hát aztán hogy mennyit fizet ez a regsuli, arra nem lehetek büszke, kiszámoltam, hogy a nettó 1.000 ft-os óradíj sem jön ki, a mindenkori APEH alaposan megsarcolja a szegény csepeli munkásembert...   

 

És majd’ elfelejtettem, újabb Csuti-siker – Tyivjakov első lett Hollandiában a  FIDE XVII-es kategóriájú versenyen, az origo tudósítója csak annyit írt, hogy Polgár Judit utolsó a hollandiai sakktornán…



posted by ADMIN | 0:00 | Az Európa Bajnokság!

comments (0)




post comment

your name*

email address*

comments*

verification code*
 




Horváth József nagymester vagyok.

A blog célja, hogy  minél több információt osszak meg az érdeklődőkkel..





RSS






admin*




"));